Előfordulhat, hogy a szülő úgy észleli, hogy gyermeke fejlődése nem egyenletes, vagy megkésett bizonyos területeken, esetleg a többi gyermekhez képest nem úgy fejlődik, másképpen viselkedik. Az is előfordulhat, hogy az óvoda, vagy az iskola jelzi, hogy a gyermek nehezen képes megülni a fenekén, figyelme csak nagyon rövid ideig leköthető, furcsa szokásai vannak, társaihoz nehezen tud kapcsolódni, vagy éppen lemarad a tanulásban. Ilyenkor érdemes mielőbb felkeresni a neuropszichológiai rendelést, ahol a gyermek képességeinek teljes körű felmérése történik. A vizsgálat során kiderülhet, hogy melyek azok a képesség területek, melyek megfelelően fejlődnek, mik az erősségei a gyereknek, illetve melyek azok a képességek, melyek eltérő fejlődést mutatnak.
Miért fontos ez? Mert a gyermek kognitív és általános idegrendszeri fejlődése bizonyos életszakaszokban intenzívebben zajlik. Ilyen például az óvodás és kisiskolás kor, amikor az idegrendszer fejlődése a legplasztikusabb, a legrugalmasabb és ilyenkor tudjuk a leghatékonyabban megsegíteni a gyerekeket a különböző fejlesztésekkel. Ugyanakkor az idegrendszer fejlődésének vannak olyan kritikus és szenzitív időszakai, amikor, ha éppen akkor nem történik meg valami, később már nehezen, vagy egyáltalán nem pótolható. A kritikus periódusok („ahol nem lehet várni”), olyan időszakok, amikor bizonyos sajátos történéseknek kell bekövetkezniük ahhoz, hogy a fejlődés folyamata ne károsodjon. Ilyen például a szenzomotoros fejlődés időszaka, amikor a vesztibuláris ingerlés nagyon fontos. Ilyenkor gyermeknek legyen lehetősége és tere, hogy mozogjon, vagy próbálkozzon egy-egy mozgásformával. A kúszás és mászás időszakában legyen minél többet a földön egy kis pléden, hintáztassuk, döcögtessük, masszírozzuk testszerte, miközben beszélünk hozzá, vagy énekelgetünk neki. Ez utóbbi az érzelmi fejlődés, az anya-gyerek kapcsolat erősítése és a nyelvfejlődés szempontjából is nagyon hasznos. A hallás kialakulása például a terhesség utolsó trimesztere és az első 1 év között zajlik, ezért beszéljünk sokat a gyermekhez, de fontos, hogy normálisan, teljes mondatokban beszéljünk hozzá, és közben mosolyogjunk, küldjünk nonverbális jelzéseket.
A szenzitív időszakok alatt lehet a legkönnyebben elsajátítani egy adott tevékenységet. Ilyen például az érzelmi fejlődés, amelynek alapjai 0-2 év életkor között alakul ki. A matematikai-logikai fejlődés 0-4 év között a legintenzívebb, a nyelvelsajátítás pedig 0-10 év között a leghatékonyabb. Zenélni tanulni pedig 3-10 éves kor között érdemes. A szenzitív időszakokban a leghatékonyabbak a különböző fejlesztések is, ezért is érdemes mielőbb szakemberhez fordulni, ha valamilyen elakadást észlelünk gyermekünk fejlődésében.
A neuropszichológiai rendelésen tehát feltérképezzük, hogy hol tart a gyermek a fejlődésben, hol vannak az elakadások, vagy az eltérő fejlődésre utaló jelek, és ennek megfelelően közösen a szülővel átbeszéljük a fejlesztési lehetőségeket, valamint az optimális nevelési attitűdöket is.
Az alábbi grafikon szépen összefoglalja az idegrendszer fejlődésének útját és a különböző kognitív képességeknek szenzitív periódusok szerinti alakulását.
